Egyéni vállalkozóként vajon ugyanolyan eséllyel indulok egy-egy megbízás elnyeréséért, mint egy kisebb-közepes cég? Ha van határ, akkor hol van meghúzva, ameddig még nyugodt szívvel pályázhatok meg egy megbízást?
Egy, a munkát elvállaló cég esetében a megbízó találkozik mondjuk a cég ügyvezetőjével, értékesítési vezetőjével, kapcsolattartóval. A megkapott ajánlat tükrözi a cég kvalitásait. Arculatának megfelelően, a tulajdonos által meghatározott értékek szerinti módon képviselik a céget. A háttérben dolgozó kollégák, akik sok esetben a valós, napi feladatot végzik, nincsenek a megbízó szeme előtt – ami természetesen rendben is van így. Éppen ezért az ajánlat elfogadásakor kevéssé számít, hogy a képviselő mennyire szimpatikus, mert egy csapatmunka van mögötte – ráadásul, ha belegondolunk akár kérhet a cég másik kapcsolattartót a folyamatokhoz, akivel könnyebben szót ért.
Egyéni vállalkozó esetén folyamatosan ott a gondolat: ezzel az emberrel fognak közösen dolgozni. Talán még a külsőségek is nagyobb súllyal kerülnek a mérlegre, mint egy céges ajánlat esetén. Persze itt is lehet akkora a feladat, hogy még az egyéni vállalkozó is bevon maga mellé vagy alá alvállalkozókat, segítőket, de akár egyedül is képes lehet kiszolgálni és megfelelni a feltételeknek.
Már az első pillanatban mérlegelésre kerül, hogy „egyéni”-ként képes-e céges nagyságrendű feladatokat kiszolgálni. Természetesen ezt feladata válogatja, de alapvetően azt gondolom: igen, képes lehet rá.
Egyéni vállakozó már nem feltétlenül csak a lakossági igényeket kiszolgáló fodrász, kozmetikus, víz- gázszerelő, és még folytathatnám. Rengeteg, grafikus, programozó, marketinges van például közöttük. Akik nem tudnak megülni egy helyen, szükségük van a folyamatos változásokra, kihívásokra.
Egy-egy projektre, időszakra, kampányra kötelezik el magukat partnercégeiknél.
Ám minden megbeszélésen önmagukat képviselik. Benyomást tesz a megbízóra személyiségük, stílusuk, kommunikációjuk. Nincs lehetőség kapcsolattartó cserére. Amíg egy alvállalkozó cég esetében fel sem tűnik, hogy a végrehajtói szintjükön személycseréik vannak, addig egyéni vállalkozónál tudni lehet, a projekt végéig kivel fog együt dolgozni a megbízó.
A brand maga a vállalkozó. Minden pozitív és negatív személyiségjegyével, az egyéni képességeivel, szakmai ismereteivel.
Döntési helyzetben vajon hátránnyal indul-e az egyéni vállalkozó a céghez képest? Még ha azonos szintű a portfólió, szinte egyforma az ajánlat, döntő-e a vállalkozói forma és lét egy ilyen pillanatban?
Egyéni vállalkozóként vajon ugyanolyan eséllyel indulok egy-egy megbízás elnyeréséért, mint egy kisebb-közepes cég? Ha van határ, akkor hol van meghúzva, ameddig még nyugodt szívvel pályázhatok meg egy megbízást?
Egy, a munkát elvállaló cég esetében a megbízó találkozik mondjuk a cég ügyvezetőjével, értékesítési vezetőjével, kapcsolattartóval. A megkapott ajánlat tükrözi a cég kvalitásait. Arculatának megfelelően, a tulajdonos által meghatározott értékek szerinti módon képviselik a céget. A háttérben dolgozó kollégák, akik sok esetben a valós, napi feladatot végzik, nincsenek a megbízó szeme előtt – ami természetesen rendben is van így. Éppen ezért az ajánlat elfogadásakor kevéssé számít, hogy a képviselő mennyire szimpatikus, mert egy csapatmunka van mögötte – ráadásul, ha belegondolunk akár kérhet a cég másik kapcsolattartót a folyamatokhoz, akivel könnyebben szót ért.
Egyéni vállalkozó esetén folyamatosan ott a gondolat: ezzel az emberrel fognak közösen dolgozni. Talán még a külsőségek is nagyobb súllyal kerülnek a mérlegre, mint egy céges ajánlat esetén. Persze itt is lehet akkora a feladat, hogy még az egyéni vállalkozó is bevon maga mellé vagy alá alvállalkozókat, segítőket, de akár egyedül is képes lehet kiszolgálni és megfelelni a feltételeknek.
Már az első pillanatban mérlegelésre kerül, hogy „egyéni”-ként képes-e céges nagyságrendű feladatokat kiszolgálni. Természetesen ezt feladata válogatja, de alapvetően azt gondolom: igen, képes lehet rá.
Egyéni vállakozó már nem feltétlenül csak a lakossági igényeket kiszolgáló fodrász, kozmetikus, víz- gázszerelő, és még folytathatnám. Rengeteg, grafikus, programozó, marketinges van például közöttük. Akik nem tudnak megülni egy helyen, szükségük van a folyamatos változásokra, kihívásokra.
Egy-egy projektre, időszakra, kampányra kötelezik el magukat partnercégeiknél.
Ám minden megbeszélésen önmagukat képviselik. Benyomást tesz a megbízóra személyiségük, stílusuk, kommunikációjuk. Nincs lehetőség kapcsolattartó cserére. Amíg egy alvállalkozó cég esetében fel sem tűnik, hogy a végrehajtói szintjükön személycseréik vannak, addig egyéni vállalkozónál tudni lehet, a projekt végéig kivel fog együt dolgozni a megbízó.
A brand maga a vállalkozó. Minden pozitív és negatív személyiségjegyével, az egyéni képességeivel, szakmai ismereteivel.
Döntési helyzetben vajon hátránnyal indul-e az egyéni vállalkozó a céghez képest? Még ha azonos szintű a portfólió, szinte egyforma az ajánlat, döntő-e a vállalkozói forma és lét egy ilyen pillanatban?
Képek és írások szerzői jogvédelem alatt állnak © 2023 | Készítette: SzJev | Wordpress & Yootheme